Mondd!

Mondd, valakinek egyszer fogok-e kelleni?
Fogok-e rá tiszta szívvel mosolyogva feltekinteni?
Ölel-e majd úgy valaki, ahogy azt most elképzelem?
Vagy maradok magam? … ahogy azt mindig is képzeltem.

Mondd, akarja-e majd valaki kezem fogni?
Összefonódva velem fák között andalogni?
Fasor végén átölelve gyengéden megcsókolni
S fülembe suttogott bókokkal elhalmozni?

Mondd, akar-e majd engem valaki úgy igazán?
S nem csak tréfálkozva, szórakozva, bohókásan …. „lazán”?
Akar-e majd valaki a jelenemben jelen lenni?
S együtt tervezve jövőt, a családommá lenni?

Akiről „le nem csúszhatok”, mert Ő van nekem,
Akivel pont jókor voltunk jó helyen.

Mondd, lesz-e ilyen?

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé.

Follow by Email
Facebook
Facebook
YouTube
Instagram